Representation of National and Ethnic Minorities in the Hungarian Parliament

Ivan Halász

Abstract


The paper focuses on the history of the national minority representation in the Hungarian parliament. The old Hungarian Kingdom was traditionally a multicultural country. The half of population did not have Hungarian origin in the 19th century. The minority issue became the one of most sensitive problems in the period of nation-state building. The situation changed after World War I when Hungary lost two-thirds of its territory. The new Hungary in the interwar period was a relatively ethnically homogenous country with a nationalist political regime. Before 1918, the national minorities had parliamentarian representation based on general liberal electoral rules. The electoral legislation did not know the preferential system of minority representation. The situation was similar also in the interwar period. The leaders of official national minority associations under communist influence represented the national minorities during the period of socialist regime. The issue of minority representation in parliament started to play a very important role after the democratic transition. Despite on the original plans, the new Hungarian electoral legislation did not guarantee special parliamentary representation for national and ethnic minorities. The system of preferential representation was born only in 2011 in the framework of the redesign of the Hungarian electoral law. Currently, the list submitted by the national self-government of concrete national or ethnic minority needs for the achieving of parliamentarian mandate only 25% of ballots, which is necessary for achieving of normal mandate by regular (ideological) political parties. The German minority has achieved this mandate in 2018 and 2022. Other minorities have in parliaments the spokespersons with special consultative status. The Hungarian model is relatively original in the Central European region. It did not recognise the plural electoral law and it distinguish between the small and middle size minorities.


Keywords


constitution; elections; minorities; parliament; self-governments

Full Text:

PDF

References


Ballabás D., Pap J., Pál J., Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon II. Az országgyűlés tagjainak archontológiája, Eger 2020.

Dobos B., Magyarországi nemzetiségek a kommunista rendszer kiépülésétől a rendszerváltásig, [in:] Az együttélés történelme. Nemzetiségi kérdés Magyarországon, Budapest 2020.

Halász I., The Concept of Nation in the Hungarian Constitutional System at the Beginning of the 21st Century, [in:] The Transformation of the Hungarian Legal Order 1985–2005, eds. A. Jakab, P. Takács, A.F. Tathan, The Netherlands 2007.

Halász I., The Legal Status of National Minorities in Hungary after 1989, [in:] Minority Policies in Central and Eastern Europe in Comparative Perspective, eds. Z. Poláčková [et al.], Bratislava 2017.

Hermann R., Nemzetiségek az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban, [in:] Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon, ed. K.Á. Kovács, Budapest 2019.

Hornburg H., The Concept of Nation in the Hungarian Legal Order 1985–2005 with a Special Focus on Hungarians in Neighbouring States, [in:] The Transformation of the Hungarian Legal Order 1985–2005, eds. A. Jakab, P. Takács, A.F. Tathan, The Netherlands 2007.

Horváth A., Közvetett demokrácia és a választási rendszer. A választások és a pártok jogállása, [in:] Bevezetés az alkotmányjogba, eds. F. Gárdos-Orosz, I. Halász, Budapest 2019.

Kukorelli I., A nemzetiségek jogállása a rendszerváltás éveiben – kísérletek országgyűlési képviseletük szabályozására, “Parlamenti Szemle” 2018, no. 1.

Máthé G. (ed.), A választójog, Budapest 2002.

Melkovics T., A reformkori liberális nacionalizmus Zay Károly gróf életpályájának tükrében, [in:] Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon, ed. K.Á. Kovács, Budapest 2019.

Mezey B. (ed.), Magyar alkotmánytörténet, Budapest 2003.

Molnárné Balázs Á., A kisebbségek szervezetei döntéshozatalba való bevonásának modelljei a nemzetiségi szószólói és a nemzetiségi képviselői intézmény tükrében, “Jogelméleti Szemle” 2018, no. 3.

Móré S., Nemzetiségek a mai Magyarországon. Gondolat, Budapest 2020.

Paksy Z., Nemzetiségek a trianoni Magyarországon, [in:] Az együttélés történelme. Nemzetiségi kérdés Magyarországon, Budapest 2020.

Pap A.L., Identitás és reprezentáció, Budapest 2007.

Szarka L., Szlovák nemzeti fejlődés – magyar nemzetiségi politika 1867–1918, Pozsony 1995.

Škvarna D. [et al.], A szlovák történelem lexikona, Bratislava 2003.




DOI: http://dx.doi.org/10.17951/sil.2022.31.5.67-84
Date of publication: 2022-12-30 20:25:39
Date of submission: 2022-11-14 00:02:19


Statistics


Total abstract view - 1093
Downloads (from 2020-06-17) - PDF - 0

Indicators



Refbacks

  • There are currently no refbacks.


Copyright (c) 2022 Ivan Halász

Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.